Légkulcs és kiegészítők
Miben más a légkulcsfej, mint a hagyományos krova fej?
A válasz röviden: mindenben, ami az erőátvitelről és a tartósságról szól. Bár külsőre hasonlónak tűnhetnek, a légkulcsfej és a sima krova fej teljesen eltérő terhelésre és használatra lett tervezve.
1. Anyagösszetétel és hőkezelés
-
A hagyományos krova fejek jellemzően króm-vanádium (Cr-V) acélból készülnek – ez rugalmas, jól használható kézi szerszámként.
-
A légkulcsfejek viszont króm-molibdén (Cr-Mo) acélból készülnek, amely sokkal ütésállóbb és bírja az impulzív terhelést, amit a légkulcs okoz.
2. Falvastagság és kialakítás
-
A légkulcsfejek vastagabb falúak, robusztusabb kialakításúak, hogy ellenálljanak a légkulcs hirtelen nyomaték-lökéseinek.
-
A krova fejek vékonyabb falúak, kézi erőátvitelre méretezve – ha géppel használod őket, könnyen repedhetnek vagy törhetnek.
3. Felületkezelés
-
Krova fejek gyakran krómozottak és fényesek, hogy ellenálljanak a korróziónak és könnyen tisztíthatók legyenek.
-
A légkulcsfejek jellemzően matt, foszfátozott vagy feketített felületet kapnak – ez csökkenti a visszarúgást a légkulcs használatakor, és nem csúszik a kézben sem.
4. Használat biztonsága
-
A krova fejek légkulccsal való használata balesetveszélyes, mert a hirtelen csúcsterhelést nem bírják. Elrepedhetnek, sőt, a törmelék sérülést is okozhat.
-
A légkulcsfejek viszont gépi használatra készültek, és akár napi szintű igénybevételt is elviselnek műhelyi körülmények között.
Összegzés:
-
Krova fej = kézi használatra
-
Légkulcsfej = gépi (pl. ütvecsavarozó, légkulcs) használatra
Ne cseréld fel őket! Nem csak a szerszám bánja, hanem a munka minősége – és akár a saját biztonságod is.
A légkulcs eredete – röviden
A légkulcs, más néven pneumatikus ütvecsavarozó, a 20. század elején jelent meg, a sűrített levegős ipari technológiák fejlődésével. Az első ismert szabadalmat Robert H. Pott nyújtotta be 1939-ben az USA-ban, de a ma ismert formát főként amerikai ipari cégek, például a Chicago Pneumatic és az Ingersoll Rand fejlesztették ki az 1940-es–50-es években.
Eredetileg repülőgép- és autóipari felhasználásra tervezték, ahol nagy nyomatékot kellett gyorsan és megbízhatóan alkalmazni – így vált a légkulcs a profi műhelyek egyik alapgépévé.